Az angol mondatszerkezetekről
« Vissza a Kezdő nyelvtanhoz2. oldal - Mondatszerkezet típusok
Ez az egyik legalapvetőbb dolog, amivel az angol nyelvtan tekintetében tisztában kell lenned. (A másik, ami nélkül el sem lehet indulni gyakorlatilag, az a névmások.) Azért kell ezeket megtanulnod, mert a különféle mondatszerkezetek eltérő jelentéssel bírnak, valamint különböző elemekből épülnek fel, amelyeket nem szabad egymással összekeverni.Ez az az anyagrész, ahol megtanuljuk például azt, hogy mikor muszáj illetve mikor tilos "do" segédigét vagy létigét használni a mondat állítmányában. Ez mellékesnek tűnhet első hallásra, ám valójában ennek a biztos tudásnak a hiánya az, ami miatt sokan több évnyi angoltanulás után sem tudnak maguktól egy épkézláb mondatot helyesen megfogalmazni.
Először is meg kell különböztetnünk cselekvést kifejező illetve nem cselekvést kifejező szerkezeteket. Ennek legegyszerűbb módja, ha feltesszük magunkban a kérdést, hogy a mondat állítmánya (a lenti példamondatokban aláhúztuk őket) a "mit csinál?" illetve "mi történik?" kérdésre válaszol-e. Amennyiben a válasz igen, a mondat cselekvő szerkezetű.
Kati szép. » nem cselekvést kifejező szerkezet
Kati olvas. » cselekvést kifejező szerkezet
|
Vannak olyan esetek, amikor a magyarban létigét használunk, míg ugyanezek angolul nem létigés szerkezetek. Tipikus példa erre a birtokos szerkezet, ahol magyarul úgy fogalmazunk, hogy "valakinek van valamije" (a "van" a létige), míg angolul a "have" (cselekvő) igét használjuk, mintha azt mondanánk, hogy "valaki birtokol valamit". I have a cat. |
A nem cselekvést kifejező szerkezeteken belül megkülönböztetünk állapotot kifejező és létezést kifejező szerkezetet.
Az állapotot kifejező szerkezet a "mi ez?" illetve a "milyen?" kérdésre válaszol. Ezzel szemben a létezést kifejező szerkezetet elsősorban létezés kifejezésére használjuk, vagyis arra, hogy elmondjuk, hogy valami vagy valaki létezik-e, másodsorban pedig arra, hogy egy határozatlan alanyról (határozott alany: pl. "a férfi"; határozatlan alany: pl. "egy autó".) mondjuk el, hogy hol van (vagy nincs).
Nagyon fontos, hogy ne keverjük az állapotot és a létezést kifejező szerkezetet! Jól érzékelteti a különbséget az alábbi két példamondat:
Van egy kutya a kertben. » határozatlan alany » létezést kifejező szerkezet
A kutya a kertben van. » határozott alany » állapotot kifejező szerkezet
A cselekvést kifejező szerkezeteket szintén két csoportra bonthatjuk: egyszerű cselekvő és folyamatos cselekvő szerkezetre. Egyszerű cselekvő szerkezetet akkor használunk, ha egy jellemző, szokásos (ismétlődő) illetve állandó cselekvést vagy történést említünk, míg a folyamatos cselekvő szerkezettel azt fejezzük ki, hogy egy esemény éppen (azaz „most”) folyamatban van, legtöbbször a beszéd pillanatában is.
Éppen (most) tévéznek. » folyamatos cselekvő szerkezet
Sokat szoktak (általában) tévézni. » egyszerű cselekvő szerkezet
Az iménti két példamondatban azért húztuk alá az "éppen" és a "szoktak" szót, mert ezek olyan kulcsszavak, amelyek segítenek első ránézésre eldönteni, hogy melyik szerkezetet kell használni.
Az alábbi ábrán foglaljuk össze a fentieket:

És akkor lássunk példamondatokat kategorizálva:
• állapotot kifejező szerkezet: The dog is in the garden.
• létezést kifejező szerkezet: There is a dog in the garden.
• egyszerű cselekvő szerkezet: They watch TV a lot.
• folyamatos cselekvő szerkezet: They are watching TV.
| « 1. oldal |
Szeretnéd magabiztossá tenni az angolodat? Gyakorold be a fenti elméleti anyagokat prémium termékeink segítségével!
|
