Lopva angolul

(English by Stealth)

Molnár Bertalan • 2016. július 5.

40 éve jelent meg először a Czobor Zsuzsa és Horlai György szerzőpáros együttműködéséből Magyarország méltán egyik legnépszerűbb angol tankönyve, az "Angol 1.", más néven: "Lopva angolul (English by Stealth)". Bár a mai napig kapható, mostanra egykori népszerűsége jócskán megkopott, pedig az eltelt 4 évtized alatt kevés hasonlóan élvezetesen feldolgozható és hatékony kiadvány született.

Generációk tanultak belőle, hanganyaga aranylemez lett, és a mai napig rengeteg magyar ember polcán pihen e könyv. De vajon minek köszönhette sikerét? És milyen okból veszítette el a népszerűségét? Ezeket a témákat fogom körbejárni, miközben bemutatom a művet azok számára, akik még nem találkoztak vele.

A kezdetek

Amikor a könyv 1976-ban először megjelent, még nem zajlott olyan öldöklő harc a nyelvkönyv piacon, mint manapság. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tény, hogy a könyv "Angol 1." néven került forgalomba, "Lopva angolul (English by Stealth)" alcímmel. (Ez volt tehát az angol nyelvkönyv.) De véletlenül sem szeretném azt az érzetet kelteni, hogy pusztán ez lett volna sikerének és népszerűségének fő oka, hiszen a könyv a körülményektől függetlenül nagyszerűre sikeredett, és a mai napig egyedülálló a maga nemében.

Eredetileg egy kötetben jelent meg, amely a nulla kezdő szintről B1-B2 szintig dolgozta fel az anyagot. 1981-ben ráadásul a Hungaroton gondozásában jelent meg a könyv hanganyaga (bakeliten és kazettán is), amelynek különlegessége, hogy a nyelvész szakmában ismert személyek - például Susan Doughty és Geoff Thompson, akik az ismert és elismert Problem English c. könyv szerzői - is megszólalnak rajta. A hanganyag akkora népszerűségnek örvendett, hogy elérte az aranylemez fokozatot, ami akkortájt több mint 100 ezer eladott kópiát jelentett.

A könyv felépítése

A könyv egy történetet mesél el, amelyen belül egy másik - a fő - történet is zajlik. A kerettörténetben néhány ember tévét néz, amelyben egy krimi megy. A krimi epizódjainak előrehaladtával ismerkedik meg az olvasó az új nyelvtannal és szókinccsel, miközben egy bűntény rajzolódik ki és játszódik le a szemünk előtt.

Meglátásom szerint a könyv nagyszerűsége abban (is) rejlik, hogy a történet és a szereplők miatt egy élvezetes olvasási élményt is kap a tanuló, nem pedig összefüggéstelen témákon keresztül kénytelen - össze-vissza jelleggel - megismerkedni a nyelvtannal, valamint az ahhoz kapcsolódó szókinccsel. Ráadásul a könyv szinte lineárisan, egymásra épülő jelleggel veszi az anyagot, tehát gyakorlatilag vezeti a tanulót az első pillanattól.

Emlékszem, hogy amikor én tanultam belőle - még általános iskolásként, önszorgalomból -, mennyire élveztem, hogy már az olvasmányokon belül a sok ismétlődésnek hála rengeteg dolgot megértettem, ráadásul az egyes leckék feldolgozását követően már vártam, mik fognak a következő leckében történni, tehát ragyogóan fenn tudta tartani az érdeklődésemet.

A szereplők és a történet

A könyv másik erőssége, hogy jól kidolgozott, szerethető karaktereket vonultat fel főszereplőként, gondolunk itt a botcsinálta "gengszterekre", akiket mai szemmel érdemesebb lenne egyszerű tolvajoknak nevezni.

A gengszterek négyen vannak:

• "Gentleman" Henry, aki - nevéhez hűen - mindig udvarias
• Joe, aki nagyot hall, és nem igazán éles eszű
• "Sandwich" Fred, akinek állandóan az evésen jár az esze, valamint
• Oliver, aki sokat aggodalmaskodik

A banda a Lee családtól szeretne ellopni egy értékes Leonardo rajzot, ám a történet érdekes fordulatokat vesz. A terv megvalósítása érdekében Joe-nak be kell épülnie, ezért kertésznek áll a Lee családhoz. A gengsztereken kívül a Lee családdal is megismerkedünk a történetben, illetve számos mellékszereplő is felbukkan.

A hanyatlás időszaka

A rendszerváltást követően felpörögtek az események a nyelvkönyvek piacán. Tucatjával jelentek meg hirtelen az újszerű, jobbnál-jobbnak kikiáltott kurzuskönyvek (Streamline, Headway, stb.), a Lopva angolul pedig kezdett a feledés homályába merülni. Tegyük hozzá: méltatlanul.

Felépítésüket és tartalmukat tekintve a modern nyelvkönyvek valójában visszalépést mutatnak hozzá képest (kezdve rendszerezetlen nyelvtani felépítésükkel), ám tele vannak nagy, színes képekkel, amelyek azt az érzetet kelthetik a nyelvtanulóban, hogy ennek köszönhetően jobbak is, mint ez a régiesnek ható, fekete-fehér rajzokkal illusztrált könyv.

1998-ban a Corvina kiadó keltette újra életre a könyvet, apróbb változtatásokkal. A könyvet három részre bontották, külön kötetekbe, valamint a nyelvtani részeket egy negyedik kötetbe költöztették. Tartalmilag csak minimálisan, a gyakorlatok tekintetében változtattak az eredetihez képest.

Összegzés

A Lopva angolul a legjobb angol nyelvkönyv, amivel valaha találkoztam. Természetesen nem ismerek minden nyelvkönyvet, de angoltanárként szép mennyiség megfordult már a kezeim alatt, és őszintén mondhatom, hogy egyiktől sem voltam ennyire elragadtatva. Ráadásul tapasztalatból tudom ajánlani, hiszen én magam is sokat forgattam iskolásként, és a mai napig tanítok belőle.

Azt gondolom, hogy egy nagyon jó nyelvkönyvről beszélünk, aminek 40 év távlatából is helye van a kínálatban, sőt, jobban alkalmas önálló tanulásra, mint a mai nyelvkönyvek zöme, miközben (lényegesen) olcsóbb a legtöbbnél. Egész egyszerűen kezd feledésbe merülni, miután elég nagy a piaci verseny, életkoránál fogva elavultnak hat, a kiadója pedig sajnos nem reklámozza.